Kisszállás község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Kistérség: Kiskunhalasi kistérség
Lakosság: 2878 fő
Terület: 92.06 km²
Népsűrűség: 31,26 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 77

Fekvése

Kisszállás Kiskunhalastól 25 km-re, a Szeged és Baja közötti 55-ös út mellett terül el, vasúton a Budapest-Szabadkai vonalon érhető el. A község területe 9206 hektár, melyből 485 hektár a belterület. A lakosság zöme korábban tanyákon élt, de napjainkban is 515-en laknak a külterületeken.

Története

A település területén talált ásatási leletek őskori emberi élőhelyre utalnak. A honfoglalás után több falu alakult a mai település környékén. A község nevének utótagjából következtethetően, kun település volt. A középkorban Halasszékhez tartozott. A török időkben a település elnéptelenedett, pusz-tává vált. Többen pereskedtek a birtoktestekért. 1665-ben Lipót császár a kalocsai érsekség-nek ítélte. 1736-ban báró Orczi István megvette Ivánkát, ekkor telepítettek az elnéptelenedett pusztákra magyar jobbágyokat. Kiskunhalas város is bérelt itt területet legeltetésre, majd a szántóföldi művelés is teret nyert. 1846-tól 1944-ig egy bécsi bankár, Stametz-Mayer János és leszármazottai birtokolták az uradalmat. Nyugati típusú, modern uradalommá alakította át: vadászkastélyt építtetett (ma az iskola épülete, ami sürgős felújításra szorulna), szeszfőzdét, malmot, kisvasutat, jéggyárat hozott létre. Ez a mintagazdaság, mely emellett még messzi földön híres volt nemesített juhai-ról, gulyájáról, méneséről, 1944-ig állt fenn. 1875-ben történt meg Kisszállás községgé alaku-lása. A II. világháborút követő új gazdasági berendezkedésnek megfelelően itt is tsz-ek ala-kultak. A település címerében látható griff által összefogott három nyílvessző azt szimbolizálja, hogy a község három településből – Ivánka, Mada és Kis-szállás – alakult. A griff egyrészt jelzi, hogy a terület az avarkor óta lakott, másrészt azt, hogy az Orczy-család egyesítette az egykori három település helyén álló pusztákat egy birtokká. Az Orczy-címerben is szerepel a griff. Kép:Kisszállás címer

Nevezetességei

A község ősparkja – és benne a 200 éves mogyorófa – egész évben csodálatos látványt nyújtott, míg néhány évvel ezelőtt egy vihar következtében ki nem dőlt. Az általános iskola és diákotthon a valamikori földbirtokos kastélyépületében működik, mely műemlék jellegű épület. A község külterületén a Tücsök tanya vendégház várja lovaglási, kocsizási lehetőséggel a falusi turizmus kedvelőit. Falunapot a községben minden augusztus 20-án tartanak.

Emberi kéz által érintetlen terület nincs a településen és környékén. A rendszeres legelőgazdálkodás miatt a jánostelki legelőn lévő ősgyep sem nyilvánítható természetvédelmi területté. Jellegzetes fája a környéknek a galagonya, az akác és a kocsányos tölgy. Utóbbinak a nevét a határrészek is őrzik (Kistölös-Nagytölös). A Kápolnai-tó közelében fehér tippancs, tarka sáfrány, tavaszi kérics, kései szekfű, árvalányhaj és homoki nőszirom is fellelhető.

Kisszálláson működött az 1850-es évek közepétől a környék egyetlen gőzmalma. Bács-Bodrog megyében akkoriban csak három gőzmalom üzemelt. A molnárok munkáját dicsérte, hogy még Szeged környékéről is odavitték őröltetni a gabonát. A malom 1946-ig működött.

Következő községek

További községek